Fél lábra állok, és forró vizet engedek a lábamra a kórház intenzív osztályának mosdójában. Egyensúlyozok, halkan kuncogok a groteszk, nyakatekert pozíción, és élvezem ahogy megtisztulok az egy négyzetméternyi területre bezsúfolt WC kézmosója segítségével. Isten útjai...
Ismét az étkezőasztalnál ülünk, több mint egy órája. Vince hosszú percekig tartogatja az ételt a szájában, és minden egyes nyelés egy küzdelem. Újra meg újra átgondolom, hogy mit csinálok rosszul vagy mi az, amiben Vincét kellene még fejleszteni. Belefáradtam a napi...
Az utóbbi években azon kaptam magam, hogy egy társaságban már nem én viszem a beszélgetés fonalát, mint korábban, hanem én lettem a csendes szemlélődő. Azt hittem, hogy ez a depresszió egyik jele. Sokszor megkérdőjeleztem a hozzáállásomat, és azt boncolgattam, hogy...
„Tarts meg engem, Istenem, mert benned bízom!” Zsoltárok 16:1 Ismét kórházban vagyunk. Vincének gégetükrözése és egyéb kontrollvizsgálatai voltak. Szomorúan vonszolom magam reggel, és próbálom felfogni az orvosok által megállapított diagnózist, miszerint Vince bal...
Vince jelez, hogy fordulni szeretne. Felkelek, átfordítom, és ahogy megemelem, érzem, hogy a lábamon végigszalad a vér. Egy másodperc alatt kijózanodok a menstruációmnak köszönhetően, futtában bekapcsolom a bébiőrt és már zuhanyzok is szombat hajnali fél ötkor. Alig...
