Automatizmus. Megszokás. Mások mókuskeréknek hívják. Mindnyájan küzdünk az unalmasnak tűnő hétköznapok ellen. Hová tűnt gyermeki énünk? Hová lettek a mindennek örülni tudó jellemünk? A felnőtté válás során jött megannyi teendő és a probléma megoldó üzemmód kiölte...
Két kezembe tartom Vincét és kutatom a szememmel azt, hogy mit üzen a tekintete. Emeljem és lógassam a felsőtestét, vagy „…várjunk még anya, mindjárt jön a váladék!” – üzeni a gondolata. Várunk. Aztán hirtelen azt súgja: „Ló”! Szélsebesen kilógatom az ágyról a...
Hajnal van. Megfordítom Vincét egyik oldaláról a másikra. Szendereg még a tudatom, de egy belső hang azt mondja, jőj közel, csak bújj ide hozzám. Beülök az ágyba, magamra húzom a takarót és összekulcsolom a kezem imára. Itt vagyok. Köszönöm, hogy tudhatok Rólad! Te...
Nyílik az ajtó. Odasietek a kórházi ágyhoz. Nézem Vince arcát. Kicsit fehér. Gyöngyözik a homloka. Énekelek. Picit felduzzadt az altatótól a szemhéja. A gerincműtét utáni intenzív ébredező termében vagyunk. Kicserélték a két tartórudat a gerinc mellett. Az egész terem...
Annyiféle életút van. Mindenki csak a saját magáét látja igazán. Az enyém összetett, mert nyüzsgő és magányos is egyszerre. Nyüzsgő, mert Vince mozgáskorlátozottsága ezer segítőt és kegyelmi helyzetet teremt a világunkban. Magányos, mert soha nem tudunk arra menni,...
